Monoszló

A Káli-medence legkeletibb mellékmedencéjében, a Taróra-hegy, a Hangyás-tető, a Hegyestű és a Pangyér-hegyek között, „egy hegyektől kerített gyönyörű völgyben”, fekszik a falu.

Első okleveles említése 1252-ből való, egyidős románkori kapuzatú református temploma.

Árpádkori földvár is állott a határában: a cukorsüveg formájú Hegyestűn álló vár az alatta vezető utakat vigyázhatta.

Nemesi lakosai a kálvini hitet vették fel XVI. Században. Mindig kitűnő bortermő vidék volt. A szőlőművelés és az állattartás jelentette a fő megélhetési forrást. A falu felett állott hajdan a Balaton-felvidék egyetlen szélmalma.

A falutól délre magasodó 336 m magas Hegyestű hajdani bazalt-bányájában a Balaton-felvidéki Nemzeti Park geológiai bemutatóhelyet hozott létre. A régi bánya-épületekben a környék természeti értékeit, geológiai arculatát és a bazaltbányászat történetét. A hegy csúcsáról a Balaton, a Káli-medence, a Balaton-felvidék páratlan körpanorámája tárul elénk.

Református temetőjében a Káli-medencében egyedül itt fordul elő a fából faragott kalotaszegi fejfákhoz (kopjafákhoz) hasonló sírjel, amelyből az utolsó példányok a veszprémi és a pápai múzeumokba kerültek.

A községtől északra eső, mészkőből álló Taróra-hegy erdeinek mélyén csillan fel a Hegy-tó vize. Hajdani állattartásra utalnak legelőerdei. A falu határában fekvő Pangyér-hegy déli lejtőjét, kedvező fekvése miatt, a Balaton-felvidék legkiválóbb szőlőhegyeként tartják nyilván.

Régi házai a Balaton-felvidék népi kőépítészet jellegzetes alkotásai.

Fazekas műhelyünk itt található a faluban. Fő profilunk a kézműves kerámiagyártás és népi szemes kályhacsempe készítés.
Ezen kívül csoportokat fogadunk műhelylátogatásra, és játszóházi foglalkoztatásokat tartunk.